Riportok, interjúk

Interjú Szigeti Ferenccel a Karthágó együttes vezetőjével
Karthágó a Laskafesztiválon 2011

A IV. Ceglédi Bor-, és Laskafesztivál nagyszínpadán június 24-én pénteken este 9-kor a legendás Karthágó együttes adott koncertet. A Ceglédiek nagyon várták ezt a zenei eseményt, több ezren álltak a színpad előtt. A koncert kapcsán Szigeti Ferenccel a Karthágó együttes vezetőjével beszélgetett a Ceglédinfo Hírportál (www.cegledinfo.hu) főszerkesztője.

« A képtár megtekintéséhez kattintson a kisképre!

- 1979-ben alakult az együttest, amelynek a mai napig tagjai: Gidófalvy Attila - billentyük, gitár, ének, Kiss Zoltán Zéro - basszusgitár, ének, Szigeti Ferenc - zenekarvezető, szólógitár, ének, Kocsándi Miklós - dob, gitár, ének, Takáts Tamás - ének, szájharmonika, dobok.

A magyar legendás rock zenekarok közül már csak a Karthágó az, amelyik megalakulása óta személycserék nélkül, változatlan felállásban zenél. Mi ennek az oka? Mi tartja össze több mint három évtizede a zenekart?

- Elsősorban a zene, természetesen. Immár 32 esztendeje muzsikálunk együtt, és a mai napig hatalmas élmény együtt zenélni, és látni-hallani, érezni a közönség szeretetét, rajongását. Manapság minden egyes koncertünkön több ezer ember tombol, és éppen ez a válasz a kérdésre: ez egy felemelő érzés minden alkalommal. Persze nem volt mindig könnyű az életünk, de a jónéhány rossz emlék mellett rengeteg a csodálatos élmény, amit ettől a zenekartól és ettől az életformától kaptunk valamennyien, az elmúlt évtizedek során. És eközben nagyon jó barátok is lettünk, ami ugyancsak ritka ebben a szakmában. Ez a dolog másik része, ami összetartja a KARTHAGO-t.

- Az elefánt régi "márkajegye" a zenekarnak. Mit szimbolizál?

- Természetesen a nevükből adódik. Ami ugye KARTHAGO. Ez amúgy egy ősrégi tunéziai város volt, amit a rómaiak leromboltak. A történet hosszú, de a számunkra lényeges, hogy a tuniszi csapatok Hannibál vezetésével ötszáz harci elefánttal elindultak egy cseles úton, az Alpokon keresztül, hogy bevegyék Rómát. Igen, csakhogy eközben a rómaiak meg szépen átkeltek a Földközi tengeren, ott, ahol a legkeskenyebb Itália és Afrika között, és elfoglalták, majd porig rombolták KARTHAGÓT, sőt beszórták sóval is. Eközben Hannibál még a hegyekben kószált... Szóval innen van az elefánt.... Mint szimbólum. Amúgy az elefánt könnyen tanul és nehezen felejt, tényleg egy rém okos állat. Mi pont az ellenkezője vagyunk... Nevetés

- Sokat koncerteztek? A nyár, a szabadtéri koncertek időszaka, marad azért időtök a privát életre, családra, nyaralásra?

- ... A nyár természetesen a nagy szabadtéri turnék időszaka, és ezt ki is használjuk. Ha marad egy-egy lyukas hétvége, akkor szoktunk el-elruccanni valami tengerparti helyre, van úgy, hogy együtt megy az egész banda, családostul, gyerekestül a technikusokkal, stb. Legutóbb tavaly, 32-en voltunk Egyiptomban... Hát, az fenomenális volt!

- Milyen zenei terveitek vannak a következő hónapokra, esetleg évekre? Esetleg új album ?

- Igen, tervezünk albumot, valószínűleg jövőre. Mi nem vagyunk a "minden évben egy lemez kötelező" című zenekar. Csak akkor adunk ki albumot, ha valóban összegyűlt annyi értékes és jó dal, amit kiadásra alkalmasnak találunk. Ha van zenei és tartalmi mondanivalónk. És van rá időnk persze. A legutóbbi, két éve jelent meg Időtörés címmel. Voltak rajta régebben elkészült dalaink, és sokat írtunk a próbák előtt is, pár hónap alatt. Szokatlanul sokat dolgoztunk azon a lemezen. Három hónapot csak próbáltunk, alakítottuk, hangszereltük a dalokat, majd ugyancsak három hónapot töltöttünk a törökbálinti stúdióban a felvételekkel. Nagyon jót, és minőségit akartunk csinálni, olyat, ami méltó a KARTHAGO hírnevéhez, legendájához és színvonalához. Talán sikerült... De alapvetően ezért ez számunkra nagyon sok munka és sok-sok idő.

- A nyolcvanas-kilencvenes években játszott dalaitok a mai napi időt állóak, a mai fiatalok is nagyon ismerik, kedvelik őket.

- Igen, ez egy nagyon-nagyon jó érzés, s az igazság az, hogy amikor 1979-ben elkezdtük, senki nem gondolta volna, hogy az ezredforduló után is fogunk még együtt játszani, ez akkor tökéletesen futurisztikus álom lett volna.

Különösen az érdekes, hogy az akkor írt dalaink, és főleg a szövegeink, a mai napig "ülnek", azaz aktuálisak, és a mai fiatalok is akár a magukénak érezhetik.

Ennek egyik magyarázata talán az, hogy a KARTHAGO nem nagyon írt szerelmes, gagyi dalokat, a mi számaink az akkori életérzéseinkről szóltak, amik nem voltak éppen nyálasak, vagy semmitmondóak. Törekedtünk arra, hogy értelmes dolgokat énekeljünk meg. Ilyen például az Áruló, a Pénz, a Lépd át a múltat, az Apáink útján, vagy éppen a Requiem , ami egy fiatal fiú haláláról emlékezik meg. A mai napig nincs olyan dalunk, amit szégyellnünk kellene!

Másfelől az igazi, dübörgő rockzene a világon mindenhol vonzza a fiatalokat, hiszen ez a szabadság és az önkifejezés egyik meghatározó jelképe!

- Milyen elvek, teória alapján állították össze a ceglédi koncertre a műsorotokat?

- A műsorunk amúgy sohasem egyforma, mindig, és sokat változtatunk rajta a turné közben is. Most van négy új dal az Időtörésről, kettő a 2004-es ValóságRock-ról, és három dalt így is el kellett hagynunk, mert az előttünk játszó zenekar (Mobilmánia - a szerkesztő) súlyosan túllépte a rájuk kiosztott időt, ezért mi is sokkal később tudtunk kezdeni, viszont a rendőrségi engedély miatt időben, de nekünk idő előtt be kellett fejezni. Ezt nagyon sajnáltuk!!!

Egyébként régen jártunk Cegléden. Úgy láttuk a közönség remekül érezte magát, és ez minket is doppingolt. Jó sokan lettek a bulira, és szerencsénk volt az idővel is. A KARTHAGO titka valószínűleg éppen abban rejlik, hogy mi minden egyes koncertet a legteljesebb erőbedobással játsszuk, nem is tudom miért, de ez valahogy belénk ivódott a '80-as évekből, és mára teljesen természetessé vált.

Egyfelől nagyon szeretünk együtt játszani, minden pillanatát mi is élvezzük a saját koncertjeinknek, és ez talán meg is látszik, másfelől pedig nagyon komolyan vesszük a koncertjeinket mindenhol. Mondjuk ezt sok-sok humorral időnként jól álcázzuk a bulikon.

Mára már nem ebből él a zenekar, tehát nem vagyunk rászorulva arra, hogy minden felkérést elvállaljunk, ellentétben más bandákkal, akik a pénz miatt kényszerből, minden haknit lejátszanak.

Mi már megtehetjük, és emiatt nagyon megválogatjuk, hol, mikor és milyen körülmények között, milyen rendezvényen lépünk fel, és éppen ezért a nyáron csak a hétvégeket játszunk, viszont ezeket a koncerteket már valamennyien nagyon várjuk és szeretjük!

- Jó magam is zenétem 33 évig. Tudom, hogy milyen fontos, hogy az erősítés jó legyen. Nektek a jó zenétek, az ötszólamú ének mellet mindig nagy erősségetek volt a jó technikai hangzás. Ceglédre hozzátok a saját cuccot, vagy bíztok a rendezvény hangosításában?

- Ez szakmai kérdés. Az adott helyszínre rendelt hangosítással játszottunk, de a koncertet megelőzően, hetekkel előbb már megkezdődik egy szakmai konzultáció a technikusi gárdánkkal, a leendő helyi felszerelés és a világítás minőségéről. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy "gagyi" cuccokon játsszunk, és ez nem valamiféle ál-igényesség, hanem a közönséggel szúrunk ki, ha rosszul szól kifelé a buli. Ezért fontos a komoly minőség! Volt olyan, ahol nem azt a megbeszélt felszerelést biztosították a helyiek, ott fel sem léptünk!!

- Mint "nyugdíjas" zenész, azt is tudom, hogy a jó rockhoz bizony komoly fizikai erőre is szükség van. Gondolok itt például a dobra, amely csak akkor ad feszes ritmust, ha tisztességesen megütik. Mindezt a koncert első pillanatától az utolsóig. Persze érvényes ez a többi hangszerre, de az énekhangokra is, már pedig ti mind az öten énekeltek. Honnét ez a vitalitás, az az erőnlét így 60 táján?

- Fittek vagyunk valóban. Én magam heti három alkalommal edzőterembe járok és súlyosan gyúrok, ezt fontosnak tartom. Miki a dobosunknak otthon vannak kínzóeszközei, Tamás úszni jár, és nyáron biciklizik minden nap, Zéro teniszezik, csak Gidó bácsi gyúr pacalra... Ha érted?... Kacsintás De rajta látszik is. Viszont ő pont így jó. Amúgy éppen mostanában szövetkeztünk Schobert Norbival egy 50 felettieknek szóló közös DVD kiadásáról. Még fogtok erről hallani.

- Ha jól tudom, többször is jártál Cegléden. A kilencvenes évek elején zsűri elnöke voltál a Ceglédi Táncdalfesztiválnak. Maradt-e valami emléked Ceglédről?

- Emlékszem ezekre a zsűrizésekre, jó volt, sok tehetséget láttam, bár ha most megkérdeznéd kiket, persze konkrétan már nem emlékeznék, bocs.

26 éve dolgozom hanglemezkiadó vezetőként, és rengeteg fiatal tehetséggel találkoztam, ami nagyon jó persze, és sokukat adtam is ki, illetve indítottam el a pályán. A mai igazán sikeres előadók közül rengetegen mondhatják el, hogy Szigeti Ferenc szárnyai alatt nőttek fel. És ez nagyon jó érzés.

- Köszönöm az interjút, és a ceglédiek nevében a csodálatos koncertet! Sok sikert kívánok neked és a Karthágónak!

- Köszönöm én is, és nagyon köszönöm a ceglédieknek a fantasztikus estét!!!

Ceglédinfo - Tánczos Tibo