Elefántdübörgés

Manapság, amikor tiszavirág életű együttesek és szólisták jellemzik a hazai könnyűzenei élet élmezőnyét (tisztelet a kivételnek), jó tudni, hogy számtalan olyan zenekarral is büszkélkedhetünk, amelyek működése meghatározó korszakot jelentett a magyar kulturális és társadalmi életben, Az azóta legendává vált formációk nemcsak a zenei közízlést, hanem az emberek gondolkodásmódját is nagyban befolyásolták.

1970. január harmadikán indultam el életem első bulijára a Corvinával. Egy muzeális Volkswagen mikrobusszal vágtunk neki Biharnagybajomnak, ami olyan kétszázötven kilométere lehet Budapesttől. A felszereléssel együtt utaztunk, ráadásul, a tükörradiál gumikkal maximum hatvannal tudtunk száguldani.

Alig hogy összeállt a kezdeti négyes (Szigeti, Gidófalvy, Losó, Fehér), Szigeti Ferenc bement a lemezgyár leghatalmasabb urához, Dr. Erdős Péterhez. Boldogan újságolta neki, hogy a Corvina után megvan az új bandája, amellyel rockot fog játszani. No és Ferkó - kérdezte Erdős -, mi a zenekar neve? Karthago - volt a válasz. Az nem jó, az nagyon rossz! - méltatlankodott a „doktoh úh”. De ne csüggedj, tudok egy teljesen rockosat: Kriksz-Kraksz. Na mit szólsz? - nézett Szigetire jelentőségteljesen.

A legelső Karthago (Szigeti Ferenc, Gidófalvy Attila, Losó László, Fehér Lajos) az Agárdi Popstrandon mutatkozott be, ahol két másik, szintén az első buliját játszó zenekar is debütált.

Már vagy tíz koncerten túl volt a Karthago, amikor 79 nyarán egy kis pihenőt tartottak. Losó szólt, hogy kimegy Ausztriába, mert az akkori élettársának a húga ott tartja az esküvőjét. Mint azóta tudjuk, nem jött vissza. Amikor kiderült, hogy basszusgitáros és énekes nélkül maradt a Karthago, már le volt kötve néhány koncert.

"Zenekarunk jazz-pop-rock zenészek közös vállalkozása. Ha nem lesz igény a zenénkre, szétválunk" - nyilatkozta Sziget Ferenc a néhány hónapos Karthagóról az egyik hazai zenei magazinban. A közönség részéről a banda iránti igény egyre inkább megmutatkozott, ám a kezdeti sikerek ellenére Losó László mégis kivált a bandából.

1979, október 13-án Pakson debütált az új felállású zenekar. Az ORI (Országos Rendező Iroda) szervezésében lezajlott műsor után a buszban az ilyen alkalmakkor elengedhetetlen és a szakmai ismeretek csúcsán lévő ORI-ügyelő odaült Szigeti Feri mellé. Nem rossz ez a zenekar - kezdte a mondandóját -, csak mintha egy kicsit túl sokat mozognátok és ugrálnátok a színpadon...

A zenekar első rendszeres koncerthelye a Metro klubban volt. A mindenkori bevétel feléért játszottak, ami a legelső alkalommal nem mutatott csillagászati összeget, mert csak húszan voltak kíváncsiak a Karthagóra.

Az első egy-másfél esztendő koncertjeinek a legnagyobb hangulatromboló tényezője az "árulózás" volt. Bárhol lépett színpadra a Karthago, szinte mindenhol megjelent öt-hat-tíz-húsz figura, megállt az első sorokban, és egyfolytában anyázta és árulózta Gidófalvy Attilát, mert a Beatricét otthagyva érkezett Szigeti Feri zenekarába. Az egész nagyon hasonlított egy jól megszervezett provokáció-sorozatra.

Minden sikeres zenekar életében pontosan meghatározható az a pillanat, amikor úgy érzik, sikerült áttörniük azt a láthatatlan falat, amely elválasztja a sikertelenséget a befutástól. A Karthago esetében két ilyen alkalom is adódott.

Koncepció volt a zenekaron belül, hogy a színpadon nem lehet civilben megjelenni. Ez nem minősült rossz döntésnek, mert egy idő után a legextravagánsabb rockzenekar jelzőt is ráaggatták a Karthagóra. Mind az öten más ízlésvilággal érkeztek a bandába, ezért nem volt egyszerű feladat megtalálni a közös nevezőt.

1980 januárjában elindult a zenekar a Tessék választani elnevezésű rádiós versengésen, amelynek a gálája Székesfehérvárott volt. Takáts Tomi az esemény előtt három nappal kificamította a térdét, ezért fekvőgipszet kapott.

Szintén 80 februárjában érkezett az a felkérés, hogy a Karthago nyissa meg a Budai Ifjúsági Parkot. Óriási elismerése volt ez az együttesnek, hiszen csupán egy esztendeje alakult meg.

Nagy divat volt a nyolcvanas évek elején a román típusú, hasított bőr bakancs. Természetesen a Karthago tagjai is beszereztek egy-egy párat az esztétikailag kevésbé, ám a praktikum szempontjából igen előnyösnek mondható lábbeliből. Szigorúan privát használatra!

1981-ben, az első Karthago album megjelenése után szovjet turnéra indult a zenekar. Szigeti, aki már többször megjárta azt a vidéket a Corvinával, figyelmeztette a többieket, vízválasztó lehet ez a koncertkörút, mert akik onnan hazakeverednek, vagy azonnal feloszlanak vagy még nagyon hosszú ideig együtt maradnak.

Még szinte haza sem értek a Szovjetunióból, máris játszaniuk kellett a Corvin moziban rendezett Rock-karácsonyon. Néhány óra alvás után, délelőtt tízkor a Corvinban találkozott a zenekar. A Rockwell már javában nyomta a műsorát, de a Karthago technikusa, Groholy Tibi még sehol. Csupán negyedóra volt hátra a kezdésig, amikor megérkezett a kipihent road.